A múltkoriban beszélgettünk, ami szöget ütött a fejembe. Arról volt szó, hogy hiába változott a munkaidőm , több időm lett ugyan a családomra az igaz, de nem lett több energiám. Hát nem lett. Tudom. Ugyanaz a munka, ugyanaz a munkahely, ugyanaz a pörgés, ugyanaz a stressz, ugyanaz kultura csak napi 2 órával kevesebb ideig. Miért szívna le kevésbé? (Na jó egy egészen kicsit azért kevésbé) Zseniális megfigyelés. Mindig is tudtam, hogy így van, de nem tudtam volna igy összerakni.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden jó dolog ami történik (vagy nem történik velünk) csak és kizárólag az idő függvénye, vagyis hogy mennyire érünk rá.
Tévedés! Persze van kapcsolat az idő és az energia között de nem ennyire lineáris.
Hányszor mondom én is: "Nincs rá időm ! " Ugye milyen ismerős? Ehelyett inkább azt kellene mondani, nincs rá energiám!
Energiánk nem attól lesz , hogy több időnk szabadul fel , hanem attól hogy olyan dolgokkal foglalkozunk ami számunkra energiát termel. Ami fontos nekünk, legyen az bármi is .Nem csinálni semmit, nem is kerül energiába, viszont a tétlenség önmagában nagyon is fogyasztja. Hiába van több időm, ha csak telik egyik nap a másik után anélkül hogy kezdenék vele bármit is.
Belefogni valamibe, kezdeményezni, mozgásban maradni rengeteg befektetett energiába kerül, de sokszorosan megtérül! Na ezt kezdem már látni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése